Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Aikido
Kép A japán Aikido szót három karakterrel írják, melynek jelentése: az univerzum mozgatóerejével való egyesülés útja (ai: egyesülés, harmónia, azonosulás, szeretet; ki: ôserô, ôsenergia, életerô, vitális energia, szellemi/lelki energia, az összpontosított erô energiája) do: út, mód).
 
Az aikido egy valódi budo, vagyis harcmûvészet; a japán katonai harci mûvészetek történelmi tradícióiból alakult ki. Komolyan gyakorolva több mint taktika és önvédelmi technikák ismerete: az aikido a lélek tökéletesítésének tudománya.
 
Az aikidot Ueshiba Morihei fejlesztette ki, akit a világ minden részén több mint egymillió aikido gyakorló O-Sensei (Nagy Mester)-ként ismer. Fiatalemberként rendkívüli harcmûvész volt, a kard, a bot, a lándzsa, és a ju-jitsu mûvészetének mestere. De O-Senseinek komoly szellemi indíttatása volt, és sokat töprengett a mások fölött aratott gyôzelmen alapuló út haszontalanságán.
Egyszerû életmódjával és kitartó gyakorlással eljutott a megvilágosodás pillanatáig, és leküzdötte dilemmáját. Hosszú meditációitól átalakulva, Ueshiba technikai ügyessége a kifinomultság és bámulatba ejtô erô harcmûvészetében bontakozott ki, amely alapjában különbözik a korábbiaktól.
"Az Aikido titka," írta "hogy összhangban legyünk az univerzum mozgásával és az univerzummal magával." O-Sensei úgy tartotta, hogy a budo a szeretet útja, út amellyel le tudjuk gyôzni a konfliktusokat magunkban, és békét teremthetünk a világban, "az univerzum szíve mindenki saját szíve legyen."
Mindig is voltak figyelemre méltó szellemi képességekkel megáldott emberek, de O-Sensei úgy tanította, hogy a valódi tudás nem szerezhetô meg pusztán az értelem által. "Ez nem egyszerû teória," mondta. "Ezt gyakorolnod kell."
 
 
 
Az aikido dinamizmusa
Minden aikido technika lényege egy stabil, erôs középpont körüli körkörös mozgás. Még akkor is, amikor a technika iránya egyenesnek mutatkozik elôre vagy hátrafelé, közelebbi vizsgálat felfedi, hogy az aikidos mozdulatai valójában körkörösek.
Helyesen végrehajtva néhány technika igen látványos, az ellenfél "elszáll" a levegôben. Mások olyanok, mint egy bûvészmutatvány; kicsi, fürge mozdulatok, amik rögzítik a támadót. Mindkettôt az emelôerô, tehetetlenség, gravitáció, centrifugális és centripetális erôk hatásának használatával valósítják meg. Végül is a támadás saját energiája dönti le a támadót.
Természetesen állóképesség növekedés, hajlékonyság, és izomfejlôdés bekövetkezik a gyakorlás eredményeképpen, de a technikák hatékonysága nem függ a fizikai erôtôl; ezért az aikidot bárki gyakorolhatja korra és nemre való tekintet nélkül.
 
Az aikido gyakorlása
A budo végsô célja a személyiség átalakítása, harmonikus egyéniségek alkotása. Mégis ritkák a filozofikus beszélgetések a dojoban, az edzôteremben. A hangsúly fôleg a gyakorlaton van: állandó ismétlések során sajátítják el tökéletesen az alapmozdulatokat, idôzítést és légzést.
A tanulók megtanulják megragadni az ellenfél akcióját, és visszairányítani ezt a harci hatékonyság és erô technikáival. Ugyanakkor megtanulnak egyensúlyban maradni bármilyen körülmények között.
A legtöbb gyakorlatot partnerrel csinálják; mindegyikük a saját képességeinek megfelelôen dolgozik, felváltva mint uke (a támadó), és nage (aki fogadja a támadást). Mindkét szerep fontos; mindkettô hozzájárul a felek ügyességének, érzékenységének növeléséhez.
 
Központ
Az aikidoka laza testtartásra tesz szert, amiben a testsúly a test fiziológiai középpontjába, az alhasba van irányítva. A gravitáció tovább már nem egy erô, amit le kell gyôzni, hanem segíti és megszilárdítja a testtartást. Ennek következtében a hétköznapi mozgás is könnyedebbé válik.

A központosítás következményei éppúgy szellemiek mint testiek: az életerô megnô, az érzékek élesednek, az egyént kevésbé befolyásolják a mindennapi bosszúságok és kellemetlenségek. Ezt az állapotot Japánban úgy nevezik, hogy harát vagy erôs kit birtokol, belsô képességet, ami segíti az aikido gyakorlóját teljes lehetôségeinek kiaknázásában az élet minden területén.

Aikido Etikett
 
Az aikidoka öltözete
Gyakorlóruha (keikogi, dogi, gi)
Hazánkban gyakran használjuk a "gi" kifejezést, de helyesebb a "keikogi" vagy "dogi". A Hombu Dojoban ez utóbbit használják.
Bármilyen fehér színû judo vagy karate ruha megfelel. A magyar klubokban a kezdôknek általában megengedik, hogy egyszínû melegítôalsóban és fehér pólóban edzenek, Japánban viszont már az elsô edzésre is dogi-ben kell érkezni. Természetesen edzôtáborokban már illik hazánkban is dogi-ben edzeni.
A ruházatodat mindig tartsd tisztán, rendezetten. Edzés közben is megigazíthatod a ruházatodat, de ilyenkor fordulj el partneredtôl. Tiszteletadás elôtt mindig igazítsd meg a ruhádat.
Öv (obi) + Hakama
A dan fokozatú aikidokák fekete övet és hakamát (szoknyaszerû bô nadrág, tradicionális japán viselet) viselnek.
A kyu fokozatú aikidokákra már szövetségenként, de klubonként is változhat a szabály (ha ismeretlen helyre megyünk, illik elôre érdeklôdni a helyi szokásokról). Magyarországon a legelterjedtebb megoldás a fehér öv, és 2. kyutól felfelé a hakama viselése. Ez alól kivételt képez a MKDE, ahol az 1. és 2. kyu fokozatúak barna övet hordanak, és csak shodantól hordanak hakamát.
Külföldön még több verzió létezik: van ahol mindenki hord hakamát, van ahol csak a dan fokozatúak és a nôk (pl. Japánban sok helyen), stb. A Yoshinkan dojokban elôfordul az is, hogy feketeövesek hakama nélkül edzenek, de pl. Japánban az Aikikai dojokban, ha hakamás vagy és nincs nálad hakama, akkor meg kell kérdezni az edzésvezetôt, hogy edzhetsz-e hakama nélkül.
Magyarországon általában fekete vagy sötétkék színû hakamát használnak (esetleg barnát), de tulajdonképpen színre és mintára nincs megkötés (a minta lehet festett vagy beleszôtt). O-Sensei fehér színû hakamát használt sok alkalommal (shinto szertartásokon is ilyet hordanak), Kisshomaru Doshu szürkében edzett, de vannak akik indigó, bíbor, illetve rózsaszín(!) hakamát hordanak.
Az európaiak hosszabb hakamát hordanak, a japánok inkább akkorát ami éppen eléri a bokacsontjukat (nem is esnek benne hasra...). Arra vigyázni kell, hogy ne lógjon ki alóla a nadrág.
Az övrôl még annyit, hogy van ahol használják a színes öveket is, mivel segít a partnered ukemi képességeinek a behatárolásában.
Általánosan érvényes, hogy a dojoban öltözni-vetkôzni nem illik. Ez alól kivétel a hakama, amit általában az öltözôben vesznek fel, és a szônyegen veszik le (és ott is hajtják össze).
Papucs (zori)
Hogy tiszta lábbal érkezzünk a szônyeghez. Tilos bármiféle lábbelivel felmenni a tatamira.
Törölközô (tenugui)
Egy egészen kis méretû törölközôt szoktak összehajtogatva a dogiben az öv fölött tartani, hogy az izzadságot letöröljék vele edzés közben. Eredetileg tradicionális pamut törölközô, amit a munkások a homlokuk köré tekertek, hogy felszívja az izzadságot, illetve háziasszonyok használták a konyhában, vagy teaszertartásnál volt mindig kéznél, hogy használják, ha kilöttyent a tea, stb... Gyakori a hagyományos szövött kivitelezés (pl. a kék és fehér egy régi hagyományos színkombináció). Nálunk nem annyira elterjedt a használata, pedig (fôleg nyári hôségben) nagyon praktikus.
 
Viselkedés az edzôteremben
Meghajlás
A meghajlásnak nagyon fontos szerepe van a régi japán tradíciók megôrzésében. Ezzel fejezzük ki tiszteletünket, illetve köszöntéskor használjuk. Meghajlással köszöntjük az Alapítót edzés elején és végén, a dojot belépéskor és kilépéskor. Meghajlással jelezzük a másik aikidokának hogy vele szeretnénk gyakorolni, vagy hogy szerepet szeretnénk cserélni gyakorlás közben (ezt fôleg az MKDE berkeiben használják, de hasznos lehet mindenkinek, ha pl. idegen ajkúval gyakorolsz), és meghajlással köszönjük meg a gyakorlást is. Meghajlással jelezzük az edzésvezetônek, ha szeretnénk tôle valamit kérdezni (mi menjünk oda hozzá, és ne ôt hívjuk magunkhoz!), meghajlással köszönjük meg a segítséget. Általánosan érvényes, hogy az alacsonyabb fokozatú hajlik meg elôször (és esetleg mélyebbre), és az egyenesedik föl másodjára. Ha seizában hajlunk meg, a kezeinket magunk elé háromszögalakban, vagy pedig egymástól távolabb, párhuzamosan helyezzük a földre (a háromszögalakzat az elterjedtebb).* A kezeinket lerakhatjuk egyszerre, vagy pedig elôbb a balt, és csak utána a jobbot (az elsô nagyobb tiszteletet jelez). Ha olyan embernek akarunk meghajolni, aki seizában ül, üljünk le mi is seizába a meghajláshoz. Meghajlás közben ügyeljünk a tartásra: ne görbítsük meg a hátunkat, ne lógassuk a fejünket, ne emeljük fel a fenekünket.**
* Ritkán elôfordul olyan is, hogy a kezeket egymástól távolabb, tenyérrel felfelé helyezik a talajra: ez egy buddhista szokás, azt jelképezi, hogy a hívô a tenyerében tartja Buddha lábait, hogy az ne piszkolja be magát a föld porával.
** Igen nagy alázatot jelképez, ha seizában meghajlás közben a földhöz érintjük a homlokunkat.
Belépés az edzôterembe
Belépéskor meghajlással kell köszönteni a dojot. A tatami szélénél levesszük a papucsot, és a szônyegrelépés után újból meghajlunk. Amikor elôször érkezünk a szônyegre, seizában tisztelgünk a kamiza felé, utána (ha valamiért újból elhagytuk a szônyeget) elég állva meghajolni. Ha érkezéskor az edzés már elkezdôdött, a tiszteletadás után a szônyeg szélén seizában meg kell várni amíg az edzésvezetô engedélyt ad a csatlakozásra (edzôtáborokban, ahol sok ember van, ez nem érvényes, mert estig ott ülhetsz, mire észrevesznek). Természetesen nem illik késve érkezni.
Kilépés az edzôterembôl
Edzés közben csak indokolt esetben, és az edzésvezetô engedélyével hagyhatjuk el a szônyeget. A tatamiról való lelépés elôtt meghajlunk a kamiza felé, majd belelépünk a papucsunkba. A kijáratnál újból meghajolva tisztelgünk a dojonak.
Az edzés kezdete
A szônyegre érkezés után az aikidokák egy vagy több sorban leülnek seizába, és így várják az edzésvezetôt. Amikor az megérkezik, elôször meghajlással tiszteleg O-Sensei emléke elôtt, majd leül ô is seizába (az edzésre felsorakozottakkal szemben). Rövid meditáció (mokuso) után mindenki meghajlással tiszteleg O-Sensei emléke elôtt a kamiza felé (a meghajlás elôtt az edzésvezetô a feje fölött tapsolva jelezhet, ennek a tapsok számától függôen több jelentése is van: 1 taps valami buddhista szokás; 2 vagy 4 taps shinto szokás, jelentése: üdvözli a kamikat, felhívja magunkra a figyelmüket, "az elsô tapssal rezgéseket küldünk ki a szellemvilág felé, a másodikkal fogadjuk a visszhangot" - Saotome Sensei), majd az aikidokák és az edzésvezetô egymást üdvözlik szintén meghajlással, és esetleg o-negai shimasu (ejtsd: onegáj [i]simász) vagy o-negai itashimasu (e: onegáj itásimász) szavakkal üdvözlik egymást. Ha egy dojo lát vendégül egy mestert, akkor elôbb a dojo vezetôje és a vendég üdvözlik egymást meghajlással, és csak utána üdvözlik a gyakorlók a mestert. Ha több instruktor tart tábort, akkor a rangidôs mester foglal helyet a gyakorlókkal szemben, és a másik mester a sor elejéhez ül oldalt, és a tisztelgés után elôbb egymást köszöntik meghajlással és csak utána üdvözlik a gyakorlók a mestereket. Ezután a rövid "szertartás" után kezdôdik a bemelegítés, majd pedig az edzés.
Az edzés vége
Az edzés végén rövid levezetô gyakorlatok (légzôgyakorlatok és/vagy sótörés, suwari waza kokyuho) után újból sorba leülnek az aikidokák, rövid meditáció után elôbb a kamiza, majd pedig egymás felé meghajolva búcsúznak az aikidokák és az edzésvezetô (több oktató esetén szintén elôbb egymástól búcsúznak az edzésvezetôk). Néhány helyen a gyakorlók még megvárják amíg az edzésvezetô lemegy a szônyegrôl, és csak utána állnak fel ôk is (Suga Sensei szerint ez fura szokás, mert lemegyek, aztán visszajövök összehajtani a hakamát...), vagy feláll mindenki, és állva újból meghajlanak az aikidokák és az edzésvezetô egymás felé. Hazánkban több dojoban miután az edzésvezetô feláll, lemegy a szônyegrôl, és meghajol a szônyeg szélén, a szônyegen maradt rangidôs aikidoka hangos rei kiáltással jelez, ekkor az aikidokák újból meghajlanak (ez nem szokás a Hombu Dojoban, de pl. Franciaországban sem). Néhány dojoban az edzés után az aikidokák végigjárják azokat, akikkel az edzés folyamán gyakoroltak, és meghajlás kíséretében újra megköszönik a közös munkát egymásnak.
Gyakorlat bemutatása
Ha az edzésvezetô leállítja a gyakorlást, az aikidokák megköszönik a párjuknak a gyakorlást (meghajlással, illetve arigato gozaimasu szavakkal) és gyorsan elhelyezkednek a szônyegen seizában (ha sokáig tart a bemutató, lehet törökülésben is ülni) úgy, hogy elegendô hely maradjon a technika bemutatására. A hátsó sorokból lehet féltérden, vagy állva is figyelni a bemutatást. Az edzésvezetônek nem szabad hátat fordítani, mert lehet, hogy éppen veled akarja bemutatni a gyakorlatot. Ha az edzésvezetô hosszasan magyaráz, akkor az ukénak ezalatt féltérden kell várakoznia. Az MKDE dojoiban (és a többi Kobayashi Dojoban is) a bemutatás végén az uke is megcsinálja párszor a gyakorlatot az edzésvezetôn (az MKDE-n kívül is elôfordul néhány helyen).
Ha gyakorlás közben az edzésvezetô külön megmutat valamit valakinek, akkor az illetônek szintén seizában kell végignézni a bemutatást. Ezt mások is megnézhetik, szintén seizában.
Gyakorlás
A gyakorlat bemutatása után az aikidokák meghajlással megköszönik a tanítást, gyorsan partnert választanak (meghajlással, és esetleg o-negai shimasu szavakkal), és megkezdik a gyakorlást. A gyakorlás során a társak fejlôdésének elôsegítését, és testi épségük megôrzését mindig elsôdleges szempontnak kell tekintenünk. Arra kell törekedni, hogy minél több partnerrel gyakoroljunk az edzés során. A magasabb fokozatú aikidokák jobban rá tudnak mutatni a gyenge pontjainkra és segítenek a kiküszöbölésükben, az alacsonyabb fokozatúak hibáiból pedig sokat tanulhatunk.
Továbbá...
1.      A gyakorlásnak mindig a kölcsönös tisztelet jegyében kell folynia.
2.      Sose zavard meg a dojo légkörét udvariatlansággal, hangoskodással, durvasággal, tiszteletlenséggel.
3.      Az edzésvezetô minden utasítását rögtön és maradéktalanul hajtsd végre legjobb tudásod szerint.
4.      Az edzés minden pontján teljes összpontosítással gyakorolj.
5.      Sose ülj le háttal a kamizának. Továbbá ne támaszkodj a falnak, ne ülj nyújtott lábakkal, véletlenül se lépj át semmit (senkit!!!).
6.      Viselkedj mindig szerényen, csendesen, tisztelettudóan. Ne felejtsd el, hogy tanulni vagy itt, nem pedig az egódat kielégíteni.
7.      Soha ne beszélgess az edzésen.
8.      Sose használd más edzôruháját, vagy fegyverét.
9.      Személyes illetve egyéb ellentéteket, problémákat az edzôterembe való belépéskor felejtsd el.
10. A körmeid legyenek mindig rendesen levágva.
11. Órát, ékszereket, gyûrûket vedd le edzés elôtt.
12. Ne öltözködj, ne egyél, és ne igyál a szônyegen.

13. Tartsd be, és a társaiddal is tartasd be a szabályokat. Ne az edzésvezetô energiái pazarlódjanak el a fegyelmezéssel.

Aikido technikák rendszere
 
Pusztakezes gyakorlás (TAIJUTSU)
·        A támadási alaphelyzet
·        TACHI WAZA = A nage és az uke egyaránt áll.
·        SUWARI WAZA = A nage és az uke egyaránt térdelôülésben (japán ülés) van.
·        HANMI HANDACHI WAZA = Az uke áll, a nage térdelôülésben van. Ez a helyzet a nagetól biztos technikai tudást, magas szintû alkalmazkodóképességet igényel.
·        SHIHO WAZA = A naget több (két-három) uke támadja több irányból, gyors egymásutánban. A Shiho wazaban mind a támadás, mind a védekezés technikája kötött. A gyakorlás célja a többirányú, gyors reakció képességének kifejlesztése, s az egyes technikák íly módon való begyakorlása.
·        JIYU WAZA = Szabad gyakorlás. A támadó technika kötött, a nage bármely technikával védekezhet. A Jiyu waza gyakorolható egy vagy több ukeval is.
·        RANDORI = Harcszerû küzdelem. Nincs kötött támadás és nincsen megszabott védôtechnika sem. A Randori gyakorlása a térlátást, a reakciógyorsaságot (az adott támadásra a legmegfelelôbb technika gyors alkalmazása), a taktikai érzéket (pl. a nage úgy helyezkedik, hogy az ukek egymást zavarják), s a technikai biztonságot fejleszti. Két fajtája:
·        KAKARI-GEIKO = Az ukek az elôírásos támadásokkal támadnak, és a nage is a vizsgaanyagban szereplô technikákat alkalmazza.
·        TANINZU-GEIKO = Az ukek részére bármilyen támadás megengedett, s a védô bármilyen, az aikido elvei szerint felépített technikával küzdhet ellenük.
·        A támadás iránya
·        MAE WAZA = Elölrôl jövô támadások védése.
·        USHIRO WAZA = Hátulról jövô támadások védése.
·        A támadó és a védô egymáshoz viszonyított helyzete
·        AI HANMI = A támadó és a védô azonos (mindkettô jobb vagy bal) állásban van.
·        GYAKU HANMI = Ellentétes állásban vannak.
 
 
 
 
·        A támadás fajtája
·        Megfogások szembôl
·        KATATE DORI = Egyik csukló megragadása.
·        HIJI DORI vagy SODE DORI = Egy kéz fog könyökre.
·        KATA DORI = Ruhafogás a vállon.
·        MUNA DORI = Ruhafogás a mellen (kabáthajtókán).
·        (KATATE) RYOTE DORI = Mindkét kéz megragadása.
·        MOROTE DORI = Két kéz fog egy alkarra.
·        RYOTE DORI = Fogás mindkét kézre.
·        RYOHIJI DORI vagy RYO SODE DORI = Mindkét könyök megragadása.
·        RYOKATA DORI = Mindkét váll megragadása.
·        KATADORI MENUCHI = Egyik kéz vállra fog, a másik fejre üt.
·        Megfogások hátulról
·        USHIRO RYOTE DORI = Mindkét csukló megragadása hátulról.
·        USHIRO RYOHIJI DORI = Mindkét könyök megragadása hátulról.
·        USHIRO RYOKATA DORI = Mindkét váll megragadása hátulról.
·        USHIRO ERI DORI = Egy kéz fog gallérra hátulról.
·        USHIRO KATATE ERI DORI = Egyik kéz csuklóra fog, a másik gallérra, hátulról.
·        USHIRO KUBISHIME = Nyakátkarolás egy kézzel és fojtás hátulról.
·        USHIRO KATATEDORI KUBISHIME = Egyik kéz csuklóra fog, a másikkal nyakátkarolás és folytás hátulról.
·        USHIRO HAGA IJIME = Két kezes átkarolás a könyök és a váll között.
·        Ütések/Vágások
·        SHOMEN UCHI = Egyenes köríves ütés kézéllel a fejre.
·        YOKOMEN UCHI = Oldalsó köríves ütés a fejre.
·        SUIHEI UCHI = Vízszintes vágás (ritkán használt, általában tantoval).
·        GEDAN TSUKI = Egyenes ütés lágyékra.
·        CHUDAN TSUKI = Egyenes ütés gyomorra.
·        JODAN TSUKI = Egyenes ütés fejre.
·        Rúgások
·        MAE GERI = Egyenes rugás.
·        YOKO GERI = Oldalsó rugás.
·        MAWASHI GERI = Köríves rugás.
·        USHIRO GERI = Rugás hátrafelé.
·        Az aikido védekezô technikái
·        KATAME vagy OSAE WAZA (feszítéssel végrehajtott földrevitelek)
·        IKKYO OSAE (UDE OSAE) = Elsô tanítás.
·        NIKYO OSAE (KOTE MAWASHI) = Második tanítás.
·        SANKYO OSAE (KOTE HINERI) = Harmadik tanítás.
·        YONKYO OSAE (TEKUBI OSAE) = Negyedik tanítás.
·        GOKYO OSAE (UDE NO BASHI) = Ötödik tanítás.
·        HIJIKIME OSAE (UDEKIME OSAE) = Könyökfeszítés.
·        NAGE WAZA (dobások)
·        SHIHO NAGE = "Négy irányú" dobás.
·        KOTE GAESHI = Csuklócsavar.
·        IRIMI NAGE = Belépô dobás ("20 év" technika).
·        KAITEN NAGE = Forgató dobás: UCHI (belülrôl) és SOTO (kívülrôl).
·        TENCHI NAGE = "Ég és Föld" dobás.
·        KOSHI NAGE = Csípô dobás.
·        UDEKIME NAGE = Karfeszítéses dobás.
·        KOKYU NAGE = Dobás a légzés erejével.
·        (USHIRO) KIRI OTOSHI = Levágás hátulról.
·        SUMI OTOSHI = "Sarok/kanyar leejtés."
·        JUJI GARAMI = Dobás karkeresztezéssel, könyökfeszítéssel.
·        GANSEKI OTOSHI = Háton átdobás.
·        AIKI OTOSHI = Emelés az aiki felhasználásával.
 
 
·        Az aikido technikák végrehajtási iránya
·        IRIMI vagy OMOTE = Elôre.
·        TENKAN vagy URA = Visszafele.
 
Fegyveres gyakorlás (BUKI WAZA)
·        AIKI-KEN = A kard helyes használatára tanít. Ennek gyakorlása azért különösen fontos, mert szinte valamennyi aikido technika levezethetô a kardvíváson keresztül.
·        AIKI-JO vagy JO WAZA = A jo (128 cm hosszú hagyományos japán fegyver, lándzsa vagy bot) használatának mûvészetét tartalmazza. Tanulása segít kialakítani az aikidora jellemzô könnyed, elegáns mozgást, és a pontosságra tanít.
 
Vegyes gyakorlás
·        TANTO DORI = A hagyományos japán kés, a tanto elleni védekezés gyakorlata. Segíti a ma ai (küzdôtávolság) helyes megválasztásának begyakorlását, és a fegyveres ellenféltôl való félelem leküzdését.
·        BOKKEN WAZA = A fakarddal támadó ellenfelet puszta kézzel tesszük harcképtelenné. Ismert az a formája is, amikor a nagenal (is) van kard, és a megfelelô pillanatban egy pusztakezes technikát hajtunk végre.
·        JO DORI = A joval támadó ellenfél ellen kell puszta kézzel helytállni. A JO elnevezésû változatban a nage kezében van a fegyver, és az azt megszerezni kívánó ellenfelet kell ártalmatlanná tenni.